Az ember komédiája
Madách- parafrázis
Tíz
színben
(részletek)
Első
szín:
Rózsaszín
Kertészek kara
Dicsőség
az Úrnak, imádó ének,
a
rózsák már vérben égnek,
fényüktől
a gyertyák könyre fakadnak,
eljött
az ideje az aggnak,
nem
matat tovább művén az Úr,
betöltve
már az űr, ímé a zűr.
AZ
ÚR
Kész
a nagy kesze-kusza,
forogjon
a gép, nosza,
hadd
lám, jer, főkertészem,
add
rám dicskoronám.
És
ez így jó,
de
itt ez hittipró kókler,
megint
kétkedsz Mutyifer?
Mutyifer
Szabadságosdit
játszatsz az emberrel,
szabálykönyvnélküli
végzettel,
de
ehhez a szegény agya gyagya.
Mértékvesztést
mutat,
minek
az a haláltudat,
tévely
aggkori ésszel.
Második
szín: Érett paradicsom, vagy alma, vagyis
pírszín
NARRÁTOR
Férfi
s bordája élettársak,
neki
esnek a tudásfának.
Nem
is éhesek, csak
noszogatva
kell az alma.
Az
Úron túlnő Mutyifer hatalma,
vagy
csak hagyta, s így akarta?
E
fát nem védte Kerub kardja.
Harmadik
szín:
Külszín
NARRÁTOR
Szülnek
gyereket, árut,
két
ilyen bárgyút,
hisz
önnön fölfalójukat gyártják,
család
és tulajdon kukáját.
Hajléktalan,
de igen szapora,
porhüvelyben
nő hímpora.
Ádáz
s Éca
faggatja
Mutyifert: mivégre
a
kurta gyönyör, e röpnyi létke?
S
a briganti
jövőbe
enged pillantni,
hull
a bűbáj pára,
mágiát
hint a párra,
így
nem lesz sokkoló
a
holnapkukkoló.
Negyedik
szín:
Terepszín
NARRÁTOR
Góg
és Magóg fia vagyok,
így
a Demagóg makog,
amerre
a nép, mindig arra lép,
hol
balra, hol jobbra ment,
végcélja
a Parlament,
hol
annyi honatya
karriervonata
galyra
ment.
Mutyifer
Látod
Ádáz,
az
Úr így dádáz!
Lám
a köz java kézen-közt tűnik,
mint
eszmék, erények, hűlt helye,
a
szabadság Danton szelleme,
feketelyuként
űrlik.
Csak
ügyes zsebek dagadnak,
tudomány,
szerelem tán többet adhat?
Ötödik
szín:
Kocsiszín
PARKOLÓŐRÖK
KARA
Car,
car mennyi car,
a
sok mobil tétlen áll,
menne,
de merre,
se
honja se útja,
s
a bezinre se futja.
Mégis
mennyi örömet okoz
a
kerekes doboz,
hisz
lehet szerelni, mosni,
bilincselni,
tréler-lopni,
ha
fizetlen vagy tilosban parkol,
vizsgáztatni
eredet- és parkolástanból.
MUTYIFER
A
nép hobbiból tömegközlekedne,
ha
gyomrosra, tűsarkasra, könyökösre,
fejelősre,
bélbűzösre szottyanna kedve.
De
dívik már a civil űrutasság.
A
modern velocipéd-világözön.
Vagy
járj gyalog, intelligens tonacipőd
célba
visz, vízen, tűzön, ködön.
Hatodik
szín: Felszín (feltöltés
alatt)
Hetedik
szín:
Tejszín (hígítás alatt)
Nyolcadik
szín: Hangszín (csiszolás
alatt)
Kilencedik
szín: Füstszín (tisztítás
alatt)
Tizedik
szín: Játékszín
Mutyifer
Vedd
az én példám,
legfontosabb
a reklám,
így
figyelnek rám.
Az
vagy mit eszel,
vigyázz
mit veszel,
nem
minden szar szer etet,
de
a kény szert s a rend szert
reggel,
este bevedd.
AZ
ÚR
Jól
szólsz Mutyifer,
kíisérd
kacska útjain
az
embert s a kétkedőket.
Tanítsd
kettőködésre, így
bicsaklik
nyelve,
s
az elme nem ketté,
de
kettővé hasad.
Figurázd,
röhögd, fogd a hasad,
talán
felismeri a dőre vágyakat.
Ádáz
és Éca,
ez
ám a tréfa,
önmagán
ki jól kacag,
könnyen
kocog a célig,
ahol
azt remélik,
oda
vágytak,
majd
elhalón mondják:
megint
átvágtak.
ÁDÁZ
Mutasd,
Uram, utam,
szédít
a végtelen,
bennem
az értelem gagyog,
bugyuta
híved vagyok,
tégy
belátásod szerint,
ha
akarod, kőrözök megint.
AZ
ÚR
Én
vagyok az út,
le
is út, fel is út,
térj
meg immár,
mondottam,
ember, tűrj, hisz kínra kín jár.
Dunatükör 22. megjelenés