JÁTSZMÁK
még
a tucsoni kaktuszok vibrálnak szememben
pedig
San Diegóban nézem a naplementét
az
a 120 éves kaktusz a parkban
meddig
fog ránk emlékezni
vagy
a Csendes-óceán amiben most térdig sétálunk
s
a hullámok beszélnek-e a meztelen testekről
miről
is ismerhetnénk magunkra
ha
mesélnének a füvek a nyári esők
lehet-e
igaz a szerelem a talajtalan létben
ez
a koraszülött-kapaszkodás egymásba
ad-e
feloldást vagy gyönyör-röppenést
játék ha
van egyáltalán csak a játékszenvedély
maradjon
meg önfeledt kifulladásig
kopott
hitek panoptikumában imbolygó fények közt
szilárd
pontot tapogat talpunk
még
eljön a holnap ha kialudható a létezés
Las
Vegas kaszinó-fényeiről
együgyű
reményeinkről akartam írni
miként
csordogáltak el a félkarú-rablókba
a
vesztésre szánt pénzdarabjainkkal együtt
maradt
az ingyen ital néhány elgurult érme
és
a bizonyosságot is tagadó ölelkezésünk
kéregetőket
nem láttam talán valamelyik
multimillárdos
begyűjtette és San Diegóba
küldte
őket nyaralni
ideig-óráig
minden eleven sorsa kijátszható
Hamulékony
portünet c. kötetből