HA A VÁLASZ LEHETSÉGES LENNE

 

 

nem volna a sietség

a minden reggel felszökkenő nap után

e rekkenő hőségben nem szállnának

vérünknél sebesebben

a meztelen madarak

 

a titkok szétszórt ösvényein

tétova lépteink elsárgult gyomjai

kiszáradt kutak torkába temetett

jázmin-illat

a határtalan táj délibáb tekintete

nedveink apadó forrása fölött köröz

mint szent keselyű

kinek az élő még sérthetetlen

már csak remegésünk őrzi a

szomjúságot

olvadnak a vágy hegycsúcsai

mélység és magasság összeér

 

kérdéseid nyugtalan szele

kiüríti otthonod

úrrá lesz a por nyara a nyár tüzén

fényromok között a kezdet és a vég

vízjelei vibrálnak az ablakon

                       

 

                                                         Hamulékony portünet c. kötetből

vissza