ALLEGRO
ALLERGIA
Valami hív
felfénylő hangok
belső tűz kerget
rejtett kutakhoz
hajt a versenylovak
lihegése
ősi
dobok vészjele
rohanás a sor elejére
csak tudnám az utam a
valódi
érzések börtönéig
tepertő kenyérrel ez
is elég
mi taszigál mégis
vitázni
szemben a tornyok
futó árnyával
nyugtalan éjszakák
gyűjteményével
hencegni
feltör gránitsírjából
a panasz
engem okol
még tolakodnak
lépteim
lótuszvirágot ígér
szívdobbanásom
csak az idő indáinak
ölelése
fojtássá fokozott
simulás
szertartásos pályaversenyek
állomásai
kerti parti
agytankolás
s futni a csattogó
dicsőségvagonok után
az önáltatások
kanálisában
szélre
várva vitorlázni
s nincs megállás
hacsak valaki aki fontos nekem
végre jól
kimosolyogna
Tükörrepesz c.
kötetből